2011. augusztus 31., szerda

63. rész


(Liz)

Miután Gina távozott rendet raktam odalenn és felsétáltam a Páromhoz a közös hálónkba. Tudtam, hogy barátnőmnek igaza van, és el kellene mondanom Sebnek a kétségeimet és a félelmeimet. Nem fojtatom magamba, mert az feszültségeket fog szülni kettőnk között. És ott van még az esti buli is, amit valahogy finoman kellene tálalni neki.
Beléptem a hálóba, a tévé szólt, de szívem választottja ott bóbiskolt az ágyon keresztben. Nem volt szívem felkelteni, mert annyira aranyos volt, hogy szorongatta a párnáját, így terítetem rá egy plédet, én meg bevonultam a fürdőbe, hogy vegyek egy lazító fürdőt. Levendulás fürdősót tettem a vízbe, hogy ellazítson. Ledobáltam magamról a ruhákat, és belemásztam a jó illatú meleg vízbe. Egy halk sóhaj kúszott ki a számon, ahogy elmerültem a habokban.
Hallottam, hogy nyílik a szobaajtó, majd, hogy valaki lemegy a lépcsőn. Tudtam, hogy Seb az, így nem siettem kifelé. Nyílt a fürdő ajtaja, és drága párom jelent meg egy szívdöglesztő mosoly kíséretében.
- Mindenhol téged kereslek. Jól elbújt szép hölgy. – jött oda a kád széléhez.
- Nem bújtam el, csak gondoltam mártózom egyet. – nyújtózkodtam egy csókért, melyet meg is kaptam. – Nincs kedved esetleg csatlakozni? – néztem rá kihívóan. Ledobálta magáról a ruháit, és bemászott hozzám.
- Gyönyörű vagy… - suttogta az ajkaim közé, miközben odahúzott magához. – Szeretlek… és tudom, hogy bánt, ami most körülöttünk zajlik, és hidd el, ha tehetnék valamit ellene…
- Shhh… tudom, hogy mindent megteszel. – simogattam meg az arcát – Csak attól félek, hogy megunod ezt, és nem kérsz majd belőlem.
- Ne beszélj butaságokat Kicsim… - húzott az ölébe. – Veled akarok lenni, csakis veled, és senki mással. Nem fogom hagyni, hogy ránk szálljanak.
- Kívánlak… - suttogtam a fülébe, és a lábaimmal átkulcsoltam a derekát, mire felnyögött.
- Liz… - simított végig a hátamon le egészen a popsimig.
- Szeretlek… - de nem kaptam választ, mert szenvedélyesen megcsókoltam, majd a kezeimmel végigsimítottam a kidolgozott mellkason…

Elpilledve feküdtem rajta, a kezeivel egyenletesen simogatta a hátamat, és félig álomországban jártam már. Az előbbi szeretkezésünk alatt teljesen elfáradtam, és semmi kedvem nem volt megválni a párom karjai adta kényeztetéstől.
- Tudtatok beszélgetni Ginával? – kérdezte gyengéden.
- Jézusom! – ugrottam fel az ágyból – Gina! El is felejtettem.
- Micsodát? – ült fel ő is.
- Ma megígértem neki, hogy elmegyünk valahova, és kilencre jön értem. Mennyi idő van? – mászkáltam fel, s alá meztelenül a szobában.
- Ugye nem így akarsz menni? – lépett mögém Párom, s rajta sem épp volt ruha, így éreztem, hogy mit váltottam ki ezzel a kis akciómmal belőle.
- Nem… - suttogtam – valami ruhát kellene keresnem.
- Nem értem minek rád ruha… - fordított maga felé – mikor így is gyönyörű vagy… - kényeztette újból a nyakamat.
- Seb… - suttogtam elhalóan – Seb… így nem fogok elkészülni.
Nem lehetett neki beszélni, már az ágyra döntött és ott dédelgetett tovább. Az egyik kezével megtalálta a legérzékenyebb pontomat, és körkörös mozdulatokkal kényeztetett odalenn. Mikor az ujját fel is dugta, már nem érdekelt semmi… a találkozó, Gina, a buli. Egyet kívántam ne hagyja abba. Majdnem a csúcsra jutottam ismét a mai nap, amikor nagyon távolról hallottam volna valamit. S ez a csörgés egyre közelebbről hallatszott.
- A fenébe! – mászott le rólam Seb. Egy pillanatig azt se tudtam, hogy mi van, de rájöttem, hogy az Ő telefonja szólt. – Szia Christian! Nagyon remélem, hogy fontos… - mérgelődött.
Lepattantam az ágyról és bementem a fürdőbe, hogy magamra kapjam a köpenyem. Seb követett a tekintetével, és láthatóan nem tetszett neki, hogy megzavartak minket. A gardróbba sétáltam át, hogy keressek magamnak valamit a mai estére.
Sokáig keresgéltem, és két ruhát választottam ki. Nem tudtam melyik is lehetne az igazi, mert fogalmam sincs, hogy Gina mégis hová akar ma este menni. Az egyik alapban nagyon egyszerű ruha, csak a varrása, egy kicsit merész. A másiknak a színe nagyon tetszik, mivel világos lila, és itt a kivágások azok amik szerintem Sebnél ki fogják vágni a biztosítékot. Próbaképp felvettem az első ruhát, ami egy kissé azért áttetsző is volt. A lilát akartam felvenni, de ha így nézzük az sokkal szolidabb ehhez képest. Így Sebnek sem lesz semmi kifogása ellene… Felvettem és kimentem hozzá. Az ágyon feküdt egy szál boxerben és elég morcos képet vágott.
- Na neeem. Ezt nem veheted fel. Minden pasi rajtad fog lihegni. Ebben nem engedlek el! – jött oda hozzám, és megfogta a ruha szélét. – Még van képük ezt ruhának nevezni???
- Jaj Seb, nem lehetsz ilyen. Nem tetszik? – néztem rá ártatlanul.
- Ne nézz ilyen szépen, akkor sem engedlek el ebben. Nem és kész. Annyi ruhád van… válassz másikat! – morgolódott tovább.
- Morgó medve! – vágtam neki oda mosolyogva és bespuriztam a gardróbba. Átvettem a lilát, és reméltem, hogy ez ellen nem lesz kifogása. Beléptem a szobába, és telefonált.
- Oké, rendben, akkor ott találkozunk! – lett vidámabb. – Na ez már sokkal jobban tetszik! – jött oda hozzám, és átölelt.
- Mész valahova? – érdeklődtem kedvesen.
- Csak egy haverommal találkozom, de ha baj van szólj, és repülök hozzád. – csókolt meg. – De ha mégis úgy gondolod, hogy inkább itthon maradsz… van egy-két ötletem… - kajánkodott.
- Nem… megígértem Ginának! És ne aggódj, nem lesz semmi baj…

A szórakozóhelyre beérve, láttuk, hogy már nagyon sokan vannak. A kabátjainkat betettük a ruhatárba, és célba vettük a pultot. Kértük két könnyű kis koktélt magunknak, majd beültünk az egyik boxba és néztük a táncoló tömeget. Felcsendült egy pörgős szám és mi azonnal a táncparkettre mentünk. (http://www.youtube.com/watch?v=t4H_Zoh7G5A&ob=av2e) A férfiak éhes tekintettel méregettek minket. Engem személy szerint az egész hidegen hagyott, mert megvolt nekem a magam bikája… a szívem erre a gondolatra gyorsabban kezdett verni a mellkasomban. A következő pillanatban valaki megfogta a derekamat, és én azonnal megpördültem. A szemeim alig fogták fel a látottakat, de az ajkaim azonnal rátapadtak az övére.
- Még hogy találkozó… - suttogtam a fülébe, amikor elváltak az ajkaink.
- Azt hitted otthon várlak, míg rajtad legeltetik a szemünket a pasik? Akkor inkább én teszem azt! – vigyorgott rám.
- Féltékeny! – vágtam vigyorogva a képébe.
- Lehet! – vágta rá – De vigyázok arra, ami az enyém! – húzott magához nagyon közel.
- Gina… - jutott azonnal az eszembe, és fordultam volna felé, de Párom megállított.
- Hagyd… elvannak. – bökött a páros felé. Örültem neki, hátha tudják tisztázni a közöttük lévő elég érdekes kapcsolatot.
- Akkor a mai este a miénk… - kacérkodtam vele, s a kezem a mellkasán indult el lefelé, s a nadrágja sliccén időzött egy ideig.
- Ne csináld… - húzta el a kezemet, és a derekára tette.
- Miért eddig nem zavart… – néztem rá ártatlanul.
- Igazad van… - húzott közel magához és szenvedélyesen megcsókolt…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése