91. rész /2.

(Liz)

- Nekem? A telefont? Hallo?-szóltam bele halkan.

 -Liz? Te vagy az?-kérdezte bátortalanul.

- Igen... - suttogtam.

-Liz, beszélnünk kell. Meg kell hallgatnod. Tudom, hogy mindenért én vagyok a hibás, de muszáj meghallgatnod. Én szeretlek.......-hadarta egy szuszra, és olyan megtörtnek tűnt a hangja.

- És szerinted ez mindenre megoldás?-kérdeztem vissza kissé ironikusan.

-Nem Liz, nem megoldás mindenre, de őszintén mondom Neked. Csak egy esélyt adj arra, hogy megmagyarázzam.-kérlelt.

- Seb... én nem tudom...

- Kérlek Liz, csak pár percet kérek...

- Seb... én...-teljesen elbizonytalanított és nem tudtam mit válaszolhatnék.

- Kérlek.....kérlek

- Mond... kettő percet kapsz...-adtam meg végül magam.

- Találkozzunk, ezt nem telefonon akarom elmondani.

- Hogy mi? Találkozni?-szaladt magasra a szemöldököm.

- Szeretnélek látni, és a szemedbe nézve mondani, hogy sajnálok mindent, amit csináltam. - suttogta.

-Seb én... –zokogtam fel.-Annyira fáj.

-Tudom Liz, annyira rossz hallani, hogy sírsz, hogy szenvedsz, és én jóvá akarom tenni.

- Én nem tudom... Seb... –ráztam a fejem, és a barátnőmre pillantottam, aki viszont bíztatóan mosolygott rám.-Hol akarsz találkozni? Mikor?

-Holnap este, érted megyek, menjünk el valahova, vagy gyere el hozzám, vagy ahol te akarod. Te mondasz meg mindent.

- Holnap este? - néztem rá barátnőmre, segítséget várva tőle.

-Menj el, hallgasd meg! Szereted őt!-suttogta.

-Akkor holnap este. Nálad... nem akarok közönséget.-feleltem kicsit ridegen.

-Érted megyek, jó?

- Rendben, és főzni is fogsz? - kíváncsiskodtam.

-Szeretnéd?-hallottam hogy mosolyog.

- Igen... - suttogtam.

-Mit ennél szívesen?-lelkesedett be szempillantás alatt.

- Tudod miket szeretek, úgyhogy rád bízom.-vontam meg a vállam.-Seb itt vagy még?-kérdeztem óvatosan, amikor hosszú másodpercekig nem szólt semmit.

-Igen, itt.....-suttogta.-Már tudom mit készítek. Nyolcra érted megyek,jó?

-Igen, remélem addig végzek... a lányokkal elmegyek vásárolni.

-Akkor legalább Leenat is hazahozom és nem Ginának kell fáradnia.-tette hozzá roppant figyelmesen.

- Oké... ahogy gondolod.-válaszoltam közönyösen.

-Akkor én megyek, gondolom szeretnétek pihenni.

- Persze... –feleltem csalódottan, és nagyot sóhajtottam.

-Köszönöm Liz, szeretlek.-suttogta.

-Seb! – szóltam még utána.

-Igen?

- Jó éjt! Akkor holnap...-köszöntem el tőle.

-Jó Éjt Liz! Alig várom!

- Aztán nehogy összetörd magad... várni foglak...-suttogtam.

-Igyekszem hozzád Gyönyörűm! Aludj jól!-búcsúzott.

-Te is... Jó éjt!

-Szebi báci mond meg Lizy néninek, hogy szejeted! - kiabálta a kislány.

-Megmondtam neki Kicsim!-hallottam még a hangját, aztán kinyomtam a telefont.

- Azért jó hallani - mondtam  a barátnőmnek pironkodva.

-Persze hogy jó, hiszen fülig szerelmes vagy belé!-mosolyogott rám és fájdalmasan felsóhajtott.

- De Gina... ne mondj ilyet...-ellenkeztem azonnal.

-Mit Liz? Szeretitek egymást, Nektek még van jövőtök, és ne mondd, hogy nincsen!

- Nektek is van... csak akarni kell rendbe hozni. Kimi is rá fog jönni, hogy hülyeséget csinált.-néztem rá együttérzően.

-Nem fog Liz, annyira érzem, hogy nem tud megbízni bennem és eszébe sem jut, hogy igazat mondok neki!-suttogta sírva, és felállt, hogy a konyhába menjen, de megszédült, és a falba kellett kapaszkodnia, hogy ne essen el.

- Gina! - ijedtem meg és azonnal mellettem termettem.

-Jól vagyok, minden rendben!-igyekezett megnyugtatni, de behunyta a szemeimet és én ebből már tudhattam, hogy pocsékul érzi magát.

- Gyere ülj le.- tessékeltem azonnal az egyik székhez.

-Köszönöm!-mosolyogott rá hálásan.-Ne aggódj jól vagyok!-mondta komolyan.

-Gina ne szórakozz velem! Hisz alig álltál a lábadon! Most azonnal lefekszel, és alvás van. Nem tesz jót se neked se a kicsinek az éjszakázás. Holnap nehéz napja lesz mindenkinek

-De Liz, úgysem tudnék aludni. Inkább dolgozom egy kicsit.-ellenkett.

- NEM! Alvás van! Különben... különben nem megyek holnap el Sebhez. Válassz!

-Liz, ez zsarolás!-próbáltam rá csúnyán nézni.-Na jó, ezen ne múljon.-sóhajtott.

- Ez nem zsarolás! És most alvás van! - tereltem az ágya felé.

-Köszönöm! Jó Éjt Liz!-ölelt meg.

- Jó éjt Drága!-adtam egy puszit az arcára, aztán kimentem még a konyhába hogy igyak egy pohár teát és rendezzem kicsit az összekuszálódott gondolataimat, mielőtt még új nap köszöntene ránk...