Never say never!

Kedves Olvasóink!

Úgy hisszük, itt az ideje, hogy megtörjük ezt a hosszú ideig tartó hallgatást, és tisztázzuk, hogy miért nem posztoltunk már nyár óta. Tudjuk, hogy magyarázkodásnak fog tűnni az egész, és nem tagadhatjuk, hogy valójában az is. Tudjátok, az elmúlt időszakban Szabus életében hatalmas változás következett be, amiből fakadóan egyáltalán nincs ideje írni, nekem pedig (természetesen eddig is) de most már különösen az iskola, és a tanulás lett az elsődleges, emellett pedig rengeteg plusz elfoglaltságom van. Nos, be kell vallanunk, hogy nem csak az időhiány az oka  az eltűnésnek hanem talán az is, hogy nincs már annyi ihletünk, mint régen. Mi ezt az írást nem úgy fogtuk fel, mintha a főhősnők mi lennénk, de eljött egy pont, amikor úgy érzetük, hogy jó szórakozás fiktív történeteket írni ezekről az emberekről, de valahogy, mégsem akarjuk megmásítani a valóságot, és "beleavatkozni" a valós életükbe. Őszintén szólva, csak bízni tudok benne, hogy sikerült megértetnünk, hogy mi mit érzünk és ez által kicsit érthetőbbé válik, hogy miért is hagytuk abba.
DE nem teljesen!
Beszélgettünk Szabussal, és arra a döntésre jutottunk, hogy ha igényt tartotok rá, akkor a megírt részeket mindenképpen kitesszük, aztán majd meglátjuk. Talán lesz folytatás is egyszer...

Remélem, hogy megértitek, hogy miért nem jelentkeztünk, leírjátok a véleményeteket, és hogy szeretnétek-e a ki nem tett részeket! :)

Sikerekben, örömökben gazdag boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak! :)

Puszi,
Szabus & Gina